Az új éjjeliszekrény

A hálószoba berendezése váratott – és még mindig várat – magára a legtöbbet. Ez volt a legkevésbé sürgős. Elvégre csak aludni jövünk be ide. (Na meg időnként párnacsatázni a gyerekekkel a francia ágyon.) A hálót ezért berendeztük mindenféle régi bútorral “majd idővel lecseréljük” címszó alatt. Nem volt két bútordarab, ami stílusában talált volna egymással. Az átmeneti időszak azonban elég hosszúra kinyúlt, de amikor már a férjemmel alig fértünk el egy dupla ajtós szekrényben, betelt a pohár. Megrendeltük végre az új gardróbszekrényt. Az asztalos biztosított róla, hogy a legjobb sínt tudja ajánlani a tolóajtókhoz, nem lesz panaszunk rá. Az egyetlen biztos pont a hálóban az ágy, amit nem szándékozunk lecserélni. Az pedig natúr fenyőfából készült, csak lakkozva van. Ehhez kellene majd igazítani a többi berendezést. Az asztalos ajánlott egy faerezetet imitáló bútorlapot a gardróbhoz, de ami igaz, igaz, nem tetszett. Az ilyen dolgokról az a véleményem, hogy ha már nincs fából, akkor ne tegyünk úgy, mintha az lenne. Szerencsémre éppen aznap, amikor ki kellett választanom az anyagot a szekrényhez, itt volt a sógornőm (nemiskacat.cafeblog.hu) és megerősített a döntésben: krémszín szarvasgombával kombinálva. A színválasztással elégedett is vagyok, viszont olyan csúnya fémes “vasalatot” kaptak az ajtók, ami miatt még ma is haragszom magamra, hogy nem vitettem azonnal vissza.

Na de lényegében nem is a gardrób szekrényről akartam mesélni, csak mivel ez volt a kiindulópont, nem lehetett megkerülni. Az éjjeliszekrény volna most terítéken. Azt is átmentettük a régi lakásból. Kettő van belőlük, úgyhogy az ágy mindkét felére egyformát tehetünk. A formája tetszik, csak egy kis átalakításon kellett átessen, hogy beleilleszkedjen az összképbe. (Azért beszélek róla egyes számban, mert még csak az egyik készült el.)

Így néznek ki egymás mellett, a régi és az új:

meg ketto

Eléggé leharcoltak az éjjeliszekrények, de ezen a ponton ez nem is számít. Megpróbáltam egy kicsit lecsiszolni a felületét és meglepődtem rajta, hogy milyen könnyen lepergett róla a lakkréteg.

elok

Mikor teljesen lecsiszoltam, akkor dőlt el a végleges formája: a törzse fehér lesz, alul-felül pedig megtartom a natúr fát, ami szép keretet is ad majd neki. A fa erezetét kár lett volna befesteni – bár nem titkolom, az volt az eredeti szándék (Annie Sloan Chalk Paint™ palettáról az Old White és a Coco színeket néztem ki erre a célra. A Coco ezúttal lemaradt.)

tetok

És íme a munkafolyamat:

kulso-belso

A törzsre két réteg Old White-ot kentem, majd viaszoltam.

munkafolyamat

A natúran maradt részekre oldószeres lakkot vittem fel.

fenylo teto

el

szarad

Száradás után már csak egy új bútorgombot kellett rászerelni, hogy megkapja végső formáját:

rossz

Nem tudom hogy sikerült – ne is kérdezzétek -, de az éjjeliszekrény vajszínű lett, holott a festék fehér, a viasz pedig színtelen. Nem először használom ezt a kombinációt, s még sosem tapasztaltam hasonlót. Valószínűleg az éjjeliszekrény jobbnak látta beolvadni a környezetébe, amikor a végleges helyére tettük 🙂 Most méltó kiegészítője a gardrób szekrénynek. Megelégedésemre a férjemnek is tetszett az eredmény. Nyugtázta, hogy a háló végre kezdi elnyerni az elképzelt formáját. Már csak egy könyvespolc hiányzik belőle, két kisebb szőnyeg, egy íróasztal… na meg a másik éjjeliszekrény. Talán majd tavasszal…

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s